***
Mi a véleményed a
Year Zero kapcsán felépített alternatív valóságról, történetről, a netes
felületekről, illetve ahogy a koncertek folyamán „kiszivárogtak” a számok?
Zseniális ötletnek tartottam, és tartom ma is, bár azt
vettem észre, hogy ez a magyar NIN rajongókra nemigen volt hatással, talán mert
elengedhetetlen volt az egész játékhoz a bizonyos mértékű fanatizmuson vagy
legalább nyitottságon kívül az angol nyelvtudás és jó sok szabadidő, így
valószínűleg csak a legelszántabb (és az angolul jól tudó) rajongók követték
(és fejtették meg) igazán az eseményeket. Én pont ott voltam az egész
indulásakor (az ETS fórumon, amikor felfedezték az első weboldalt), és olyasmit
éreztem, amit addig soha. Tényleg egy teljesen új élményt adott ez az egész,
izgalmas volt, szórakoztató és emellett okos, átgondolt, szólt is valamiről,
nem csak a szórakozás vagy a marketing volt a célja. Szóval számomra ezért volt
zseniális, mert ez a hihetetlen sokrétűség művészi/alkotói és rajongói (vagy
akár általánosan kultúrafogyasztói) szempontból is valami új dolgot jelentett
nekem. (Az más kérdés, hogy én addig semmit sem tudtam az ARG-ről és az ehhez
hasonló kampányokról, de amennyire leszűrtem, azok pusztán
marketing+szórakoztatás céljából készültek, nem kapcsolódott hozzá a művészi és
elgondolkodtató réteg - bár lehet, hogy ebben tévedek. Ill. az is meglepő volt,
hogy léteznek kifejezetten ARG-rajongók, tapasztalt játékosok, akik persze ebbe
a játékba is bevonódtak, úgy, hogy nem is voltak NIN rajongók. Szóval érdekesen
vegyes - és nemzetközi - közösség lett a játékosoké.) Aztán ahogy haladtak
előre az események, én sem tudtam mindent pontosan követni, de nagyjából azért
próbáltam lépést tartani, ha nem is mélyedtem el annyira a felfedezés
folyamatában, mint az elején 1-2 alkalommal. A virtuális és valóságos világ
összekapcsolása is tetszett (pendrive-ok stb.), bár ezekből szerintem több is
lehetett volna, pl. olyan helyszíneken is, amiket nem érintett a turné, hogy
több rajongónak, játékosnak legyen lehetősége bevonódni. Az "aktivizmus"
része a dolognak (mozgalmat indítani, a jelen világunkra fordítani az
üzeneteket és ennek megfelelően aktivizálódni ill. másokat is erre buzdítani)
engem annyira nem mozgatott meg, bár valóban nemes a cél, de ennek az
elgondolása, megvalósítása mintha kicsit háttérbe is szorult volna az egész
kampányt tekintve. Mindenesetre ha vannak, akiket ez buzdított arra, hogy
valami jót tegyenek a környezetükért, akkor már nem volt hiába ez a vonulata
sem a dolognak.
Maga a YZ világa, valósága, története: azon kívül, hogy egy
tényleg hihetetlen ügyesen összerakott világnak gondolom, tetszett még benne,
hogy nem csak "légből kapott", sci-fi-szerű negatív utópia az egész,
hanem súlyosan a jelenre vonatkozó jelentései, párhuzamai is voltak (Bush-éra,
ugye), ugyanakkor mégis megmaradt általánosan, az egész emberiség
jelenére-jövőjére értelmezhető világnak. És ahogy említettem, számomra művészi
szempontból is csodálatra méltó volt a dolog: egyrészt a rajongók bevonása, az
interaktivitás, a műalkotás "időbe (és térbe és közösségi munkába), egy
folyamatba helyezése" miatt, másrészt mert így egy zenei album helyett egy
újfajta, nagyszabásúbb élményt kaptunk. Reznor sokszor hangsúlyozta, hogy az
ARG is a YZ része, nem
marketingfogás, nem egy járulékos valami, ezt viszont tapasztalatom szerint
csak kevesen vették komolyan vagy fogták fel. Jó példa erre a legismertebb
magyar online zenei lapok YZ-kritikája (pl. quart). Többnyire csak a zenével
foglalkoztak, az ARG-ről szinte semmit nem írtak, legfeljebb marketingfogásként
állították be. Pedig számomra ez egyáltalán nem a marketingről szólt, és ezt
nem hiszem, hogy a fanatizmusom mondatja velem. Az más kérdés, hogy igen, ez
marketing szempontból is ügyes fogás volt/lehet, de csak ezt kiemelni vagy
ennyivel elintézni nem lehet a kérdést, szerintem. (Persze mint mondtam, erre
nyitottság kell az együttgondolkodásra, az alkotói szándékokra...)
Mit jelent számodra,
hogy NIN rajongó vagy? A zenekarról, a közösségről vagy egyfajta
világfelfogásról szól inkább?
Mindegyikről. Az utóbbi időben már nem vagyok annyira
fanatikus rajongó, mint 2005-2007 környékén, de akkoriban nagyjából minden
lépésüket követtem. :) Ugyanez igaz a közösségre is, akkoriban aktív tag voltam
az ETS-en, sokat jártam oda, és nem csak NIN-nel kapcsolatos témákban
fórumoztam. Magyar közösség nem igazán van, szerintem, talán mert kevesen
vagyunk/voltunk igazán elszánt (vagy legalábbis online is aktív) rajongók, a
többség inkább csak kedveli a zenekart és nagyjából követi az útjukat. Egységes
világfelfogás nem tudom, mennyire létezik a rajongók közt, talán annyiban lehet
közös a felfogásunk, hogy nem idegenkedünk a más, alternatív, elsőre furcsa
dolgoktól, zenéktől, szóval talán nyitottabbak, elfogadóbbak, kíváncsibbak a
rajongók az átlagtól, megszokottól eltérőre, de mivel sokféle úton-módon el
lehet jutni a NIN-hez, még ez sem biztos, hogy általánosan igaz. (Gondolok itt
arra, hogy egyesek a rock, mások az industrial, megint mások az alternatív zene
vonalán jutottak el a NIN-hez, de elképzelhető, hogy más műfajokra egyáltalán
nem nyitottak, a NIN viszont mindegyik számára szerethető, mivel sokféle
műfajból álló keverék.)
Nekem konkrétan ennél összetettebb a NIN jelentése,
jelentősége, mivel az egyik olyan zenekar, amelyik sokféle szempontból nagy
hatással volt az életemre, személyiségemre és igen, a világfelfogásomra is, azon
belül talán főleg a művészetről alkotott felfogásomra. Azon kívül, hogy
bővítette a zenei ízlésem, érdeklődésem addig számomra teljesen ismeretlen
műfajok iránt (pl. industrial, post-punk), az a fajta művészi hozzáállás ÉS
integritás, amit megismertem benne, számomra máig egyedülálló, és azóta sem
volt rám zenekar ekkora hatással (előtte is csak egy). Ehhez talán
hozzátartozik az is, hogy akkoriban kezdett a tanulmányaimból kifolyólag is
érdekelni az esztétika ill. a művészetfilozófia - amikhez a NIN-ben tökéletes
"példát", érzelmi, gondolati alapanyagot találtam. Szóval egyrészt
nálam ez egy "jó időben, jó helyen", hirtelen rátalálás volt
valamire, másrészt meg, azt gondolom, hogy a fanatizmusom mellett azért objektíven,
érvekkel is alá tudom támasztani a véleményemet. (Lásd YZ vita a quarton: http://quart.hu/cikk.php?id=1105 -
reptilian néven.)
Egyébként a művészi hozzáállás alatt, ami megfogott, többek
közt azt a felfogást értem, hogy merni kell másképp látni a dolgokat, új
ötleteket megvalósítani, és még sikere is lehet az egésznek. Szóval a NIN
szerintem egy abszolút pozitív példa a bármiben is másképp gondolkodóknak,
ráadásul olyan ember áll az egész mögött, aki egyébként egy visszafogott,
szinte zárkózott valaki, nem egy tipikus sztáralkat, amivel még jobban ráerősít
arra, hogy igenis lehet a különbözőséget az előnyünkre változtatni, sőt, így
összekapcsolódni más, hasonló (különböző) emberrel.
A művészi integritás alatt pedig azt a komplex egységet
értem, ami a NIN (számomra): ebbe beletartozik az alkotói hozzáálláson és a
zenén kívül a vizuális rész is (albumborítók, klipek, színpadkép, megjelenés),
ill. mindezek zseniális összekapcsolása, ami szerintem egy tökéletesen
kivitelezett és tényleg egyedi, főleg az érzelmekre és az esztétikai érzékre
ható keverék. De okosnak is tartom az egészet, erre jó példa a YZ kampány, vagy
szinte bármelyik album "koncepciója" az, mert okosan megválasztottak
a témák (dalszövegek), ugyanakkor mégsem erőltetettek, hanem tényleg belülről
jövőnek, személyesnek érződnek.
Szerinted az
internetes közösségek a mostani technológiai fejlődés mellett képesek lehetnek
a társadalomra ténylegesen hatást gyakorolni?
Igenis meg nemis. Attól függ, mit nevezünk társadalmi
hatásnak... Azt gondolom, jelenleg a fontos társadalmi döntések még az offline
világ kezében vannak, talán mert még nem került igazán hatalmi pozícióba
tömegesen az internetes generáció, szóval valóságos politikai,
társadalom-szerkezeti vagy működésbeli változások szerintem csak lassan érhetők
el, viszont kommunikáció, hírterjesztés, információ-megosztás területén már ma
is jelentős a netes közösségek hatása. Szóval úgy látom, hogy az internet ilyen
szempontból egyelőre csak egy eszköz az emberek, közösségek (emberiség) kezében
arra, hogy akár nagyszabású célokat is megvalósíthasson, egyelőre viszont
hiányoznak a közös célok, vagy ha vannak is, az emberekből hiányzik a
motiváció, a globális (vagy akár csak közösségi) felelősségvállalás tettekben
is megnyilvánuló része. (Információ szinten, szavakban sokan osztanak bizonyos
nézeteket, viszont konkrétan sokszor semmit sem tesznek érte, pedig a
lehetőségük ma már megvan rá.) Hogy a jövőben tettek is követik-e ezeket a
jobbító, haladó, embereket egyesítő, a technikai fejlődést pozitív irányban
használó szándékokat, azt nem tudom megjósolni, ill. mindkét utat lehetségesnek
látom. Az én tippem az, hogy ha követik is, továbbra is csak elvétve, tehát nem
lesz jellemző továbbra sem. (Hacsak nem valami külső körülmény, pl. katasztrófa
erre kényszeríti az embereket vagy egy részüket.)
A Resistance
világának felfejtéséhez szükséges technikák és gondolatok, tekinthetők
szerinted egyféle továbbképzésnek a valóságos internethasználatra vonatkozóan?
Én úgy látom, hogy mindenképpen kölcsönhatásban van a kettő,
többféle szempontból is. Egyrészt a közösségi média mostani népszerűsége is azt
mutatja, hogy az online közösségekre ilyen szempontból lehet építeni, akár
marketingről, akár művészetről, akár játékokról, akár szimplán hétköznapi
kapcsolattartásról, információcseréről van szó, vagy ezek keverékéről, mint a
YZ ARG esetében. Ha magának a játéknak a hatását nézzük, abból is lehetett
tanulni, egyrészt olyan technikai dolgokat (keresési, megfejtési), amiket
esetleg nem minden résztvevő ismert addig (pl. hang, kép kódolás stb.), másrészt
azzal, hogy létrejött köré egy online-offline aktív közösség, érdekes
tanulsággal szolgált - aminek a kétélű fegyver-jellegére maguk az alkotók is
felhívták a figyelmet. Konkrétan arra gondolok, hogy tulajdonképpen egy
fanatizálható, manipulálható, könnyedén irányítható közösséget hoztak így
létre, ami persze jóra is használható, de amire az is jellemző, hogy a játék
vége felé pl. belementek egy olyan offline akcióba, hogy vakon követték az
utasításokat, és beterelhették őket egy elzárt, ismeretlen helyre, mobiltól,
minden ilyesmitől megfosztva, ahol tulajdonképpen önként teljesen
kiszolgáltatták magukat, az életüket számukra teljesen ismeretlen embereknek,
egy arctalan "rendszernek, hatalomnak", ami ugye ezzel akár vissza is
élhet... Tehát ahogy a pozitív használatra, úgy a negatívumokra vagy legalábbis
veszélyekre is felhívták ezzel a figyelmet, sőt, nem csak felhívták, hanem
érzékelhetővé, átélhetővé tették.
Ezen kívül még magában a játékban is szerepelt a közösségi
online média, ezért is gondolom, hogy a hatás kölcsönös, mivel a játékbeli
resistance mozgalom is online fórumokon szerveződött, ahogyan a valóságos
(játék által generált) mozgalom, közösség is. Ezzel és hasonló zseniális
húzásokkal vált egyaránt jelen és jövő idejűvé a disztópia. (Amik még nekem
nagyon tetszettek: a turnén használt egyik látványelem - a Survivalism
klipjének kameráit, képeit idéző képernyő, de az aktuális koncert közönségének
képeivel; a játék keretében szervezett exkluzív koncert; és végül amiben én is "szereplővé"
váltam: a NIN fórumtagok nevének és a rájuk való büntetés, ítélet kilistázása a
játék vége felé, mint a játékbeli ellenállási mozgalom résztvevői – ezzel is
azonosítva a játékbeli szereplőket, ellenállókat a valóságos játékosokkal.)
Elégedett vagy a
fennálló kapitalista/demokrácia rendszerével?
Nem. :) A fennálló demokráciával és kapitalizmussal is
vannak problémáim, bár gondolom senki sem tekinti egyiket sem tökéletesnek. A
demokráciával az a legfőbb problémám, hogy bár fontos lépés volt az emberiség
számára, és továbbra is fontos viszonyítási pontnak kell maradnia, de szerintem
tovább kellene lépni, ha nem is a demokrácia leszámolásával, de
továbbfejlesztésével. Én úgy érzem, hogy a demokrácián alapuló társadalmak nem
eléggé fejlődőképesek, pontosabban túl sok bennük a visszahúzó erő is. Arra
gondolok, hogy számomra (és szerintem az emberiség számára is) egy tudósok,
művészek és erkölcsileg jó emberek által irányított társadalom lenne ideális,
akár diktatúra formájában is. A mostani demokratikus rendszerben viszont nem
ilyenek jutnak (és akarnak jutni) hatalomhoz.
El tudnád fogadni egy
neten keresztül megvalósuló valódi részvételi demokrácia ötletét?
Nem tudom, ez mit takar, valamilyen szinten ma is megvalósul
a neten a demokrácia, legalábbis jobban, mint pl. a hivatalos médiában. Ugyanakkor
amit az előbb a demokrácia hátrányaként kifejtettem, ugyanez a netes
részvételre is érvényes: addig teljesen rendben van, és támogatom a dolgot,
amíg arról van szó, hogy mindenki, minél több ember számára legyen elérhető az
internet (és annak egyre bővülő lehetőségei), viszont szerintem nem szabadna
elfelejteni, hogy ez (is) csak egy eszköz valami cél, tartalom eléréséhez,
vagyis emellett oktatni, nevelni, művelni is kellene a népet. A nép ugyanis ezt
nem tesz meg magától, vagy csak nagyon kis százalékban, ami a tömeges
továbblépéshez szerintem nem elég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése